Jött, láttam, győzött

...avagy zlborg-macska az űrből.

                És a horrorfilmes eszköztár lelepleződik...

Aki ettől sem retten vissza, annak itt a folytatás: Hitchckok: Madarak.

"A befejezés pedig önkényes és ironikus itt: mindegyik dialógusban - és Szókratész egész életében. Fel van vetve egy kérdés, és elmélyítve addig, amíg a kérdések kérdése lesz belőle, és akkor nyíltan marad, és kívülről, a realitásból, aminek semmi köze sincs sem a kédéshez, se ahhoz, ami felelet-lehetőségként új kérdést hoz szembe vele, jön valami, és félbeszakít mindent. És ez a félbeszakítás nem vég, mert nem belülről jött, és a legmélyebb vég, mert belülről nem jöhet befejezés sohasem. [...] A halál nem számít, a halál fogalmakkal meg nem fogható valami, a halál kívülről szakítja meg a nagy dialógust, az egyetlen igazi valóságot. [...] És minden durva megszakítást csak humorral lehet nézni, mert oly kevés köze van ahhoz, amit megszakít, azért pedig méginkább, mert olyan mélyen az életet jelképezi, hogy ami lényeges, azt mindig valami efféle és így szakítja félbe...

...És Szókratész - ugyanebben a beszélgetésben - kimondja a hozzá hasonló emberek örök ideálját [...] hogy ugyanannak az embernek kell írnia a tragédiákat és komédiákat. Hogy szempont dolga a tragédia és komédia...

(Levél a "kísérlet"-ről. Levél Popper Leónak)

Szerintem nagyon vicces blog ennsörlin, váratlan utazáson, agatakrisztin és angol lányregényeken nevelkedett pszeudo-szentimentális lelkületű egyén tollából, a ködös Albionból.

Maguk a címkék is megérnek egy misét.

Egy falatka textus:

(Részlet H. M. Foxtrott Elgyötört utazó című, nagy sikerű regényéből)

Ubul egy páfránnyal takarta le tejfehér arcbőrét, hogy megóvja a perzselő naptól. A páfrányleveleket ügyesen beszuszakolta szalmakalapjába, így azok lappadt nyúlfülként omlottak orcáira. Ezt ügyesen kitalálta, mert így mindkét keze szabadon maradt. Egyik kezével utazóládáját vonszolta maga után, míg másik kezében egy ájult rózsacsokrot nyomorgatott. Két napja utazott hálókocsiban, s a rózsákat csizmaszárában tárolta, felöntve a fogmosóvize maradékával. Remélte, átvészelik az utazást.
Ez volna tehát Szicília, gondolta magában. Bár nem sokat látott belőle, a páfrányok miatt.

"A népszerű gerillaművész, Banksy bevette magát a rabszolgatartásáról, graffitijeiről és triphopjáról ismert angliai szülővárosa, Bristol múzeumába, hogy megmutassa, mit tud kezdeni az akadémiai művészet a street arttal. Az eredmény: összeállt az utóbbi idők egyik legszórakoztatóbb kiállítása. Nem lennénk a művészet helyében, az biztos. Banksy vs. Bristol Múzeum." (Valuska László, Index) Tovább >>>

Képgaléria 

Ezúttal nem a filmre hívnám fel a figyelmet (az egyébként is jó mozi, már csak Renée Zellweger alakítása miatt is érdemes megnézni, a jó csatajeleneteket meg amúgy is szeretjük), hanem a zenéjére, melynek összes dala, azaz playlist-je föllelhető a YouTube-on is.

Személyes kedvencem a

Házi feladat: I Wish My Baby Was Born

Eme posztmodern táncszösszenetet mindig úgy elnézegetem. A szőke hölgy (Carole Laure) amúgy ikonikus figurája volt a csapatnak, szerintem nem kell magyarázni, miért, még Bowie koncertjén is fellépett.

La La La Human Steps: Human Sex (1985) Choreography by Edouard Lock, Music by Marco Aldendorff

Íme egy évtizedeken átnyúló kézfogó Fellini és Eminem között, azaz mi lett volna, ha...